Magyarországon van egy 25000 fős hajdani bányászváros, mely zenei viszonylatokban jelentős szerephez jutott. Vendégül láthatta Kodály Zoltánt és olyan nagy neveket adott hazánknak, mint Gyöngyössy Zoltán,Király Csaba.

Tóth Ferenc, városunk Liszt-díjas karnagya, a Népművelési Minisztérium Zeneoktatási Osztályának előadójaként járt közben 1955-ben, hogy a bányászvárosban lakó gyerekek is tanulhassanak zenét. A lefolytatott tárgyalások eredményeképpen jött létre a zenepedagógus munkacsoport, melyet Horváth Gyula a dunaújvárosi zeneiskola hegedűtanára szervezett meg. 1956-ban az ő igazgatása alatt elkezdhette működését az Állami Zeneiskola Komlón. Az oktatás a Zrínyi Miklós Művelődési Ház négy termében kezdődött. 120 tanuló nyert felvételt, akik zongorán, hegedűn, csellón, rézfúvós, fafúvós és ütős hangszereken kezdték el tanulmányaikat. 1956-ban az iskola átköltözött a felvonulási épületből átalakított „Keringő” étterem falai közé. Az egyre nagyobb tanulói létszám és a nehéz működési körülmények után, 1975-ben ajándék volt az iskola fennállásának 20. évében átadott új zeneiskolai épület.

A városnak és az iskolának szimfónikus zenekara is volt. A környék zenekedvelő közönsége gyakran látogatott Komlóra. Sikerült Pécsről kiváló tanárokat alkalmazni. Az akkor megkezdett minőségi munka ma is folyik az Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában, mely a városban az egyedüli művészetoktatási intézmény. A növendékek létszáma ma meghaladja a háromszáz főt, az oktató-nevelő munkát közel húsz tanár végzi. A hangszeres oktatás mellett széleskörű közéleti szerepet vállal az intézmény: fúvószenekart, csellózenekart és kamaraegyütteseket is működtet.

Iskolánkban dolgozta ki Apagyi Mária zongoratanár és Lantos Ferenc képzőművész azt a modellértékű iskolai szisztémát, amit interdiszciplináris alapokra épülő oktatói nevelési szemléletnek nevezünk. A modell lényege, hogy a tanítás célja nem a művészet, a művészeti nevelés, hanem az EMBERMŰ, az emberi élet minősége. A művészet eszköz ehhez a célhoz. A művészetet nem lehet tanítani, vallották. A kiindulás a Teremtett Rendből, a természet, építkező logikájából és a szakmai alapismeretekből történik. A művészet nyelvét tanították, ahol a hagyományos interpretációra épülő oktatás mellett a kreativitást fejlesztő improvizációnak és a komponálásnak is lényeges szerep jut. Fontosnak tartották, hogy mindenki a saját életkori szintjén képes legyen saját zenei-, vizuális-, stb. gondolatokat közölni, képes legyen ezt a nyelvet használni. A művészetben is fellelhető az a rend, amely a természet teremtett rendjével rokonítható. Ezeket az összefüggéseket vizsgálták és tanították. A zene és a képzőművészet, a mozgásművészet, mint kifejezési eszköz volt jelen.  Ezek segítettek a gyerekekben rejlő alkotókészség, kreativitás kibontakoztatásában. Ehhez segítségül Apagyi Mária megírta a Zongorálom – Kreatív zongoratanulás című kottakönyvet. Ekkor már nem tanított iskolánkban, de két volt tanítványa, (Szalai Klára és Tóth Gábor) az ő szemléletét és oktatási módszerét viszi tovább iskolánkban. A kottakönyv a zongoratanuláson keresztül bevezet a zene általános ismereteibe,és az analógiákon keresztül felhívja a figyelmet a világ-egész összefüggéseire. [1]

2004 szeptemberétől iskolánkban más művészeti ágak is bevezetésre kerültek, elsőként a képzőművészet, majd a néptánc. Ettől kezdve az intézmény neve Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola. A néptánc oktatás az 1996-ban megalakult Pöndöly Néptáncegyüttes utánpótlásképzéseként került az iskola palettájára. Az együttes a magyar autentikus néptánc folklór megismerését és színpadi bemutatását tűzte ki célul. A néptánc, népszokások, hagyományaink ápolása, terjesztése, táncművészeti tanszakunk feladata.Németh Csilla és Kirch Zoltán iskolánk néptánctanárai vállalták fel növendékeink szakmai képzését ezen a területen. A népzene tanszakon tanuló diákokból alakuló zenekarok állandó résztvevői a fellépéseknek.  Városi, megyei, országos és nemzetközi fellépések, versenyek is bizonyítják a tanszakon folyó nívós munkát.

2007 novemberében a szakmai minősítő testület eljárásának eredményeként az iskola elnyerte a „Kiváló Alapfokú Művészetoktatási Intézmény” címet. 2008-ban iskolánk adott otthont az Örökség Regionális Gyermek Néptánc Fesztiválnak. 2012-ben került sor először, -azóta minden második évben- a Baranya Megyei Zongorista Növendékek Találkozójára. Gyöngyössy Zoltán fuvolaművész emlékére szintén 2012-ben rendeztünk először országos hagyományteremtő találkozót a fuvolista növendékek számára.

Növendékek és tanáraik jelen vannak Komló és Baranya megye valamennyi rangos kulturális rendezvényén. A kamarateremben és a Színház- és Hangversenyteremben évente több alkalommal lépnek fel a növendékek, tanáraik és együtteseik.

Szülők és tanárok kezdeményezésére működik az Erkel Ferenc Zenei Alapítvány, amely folyamatosan támogatja a tehetséges fiatal muzsikusokat.

Megyei, regionális, országos versenyeken és pályázatokon szép sikerrel szerepelnek a növendékek. Tehetséges fiatal muzsikusok, rajzosok, táncosok folyamatosan nyernek felvételt művészeti szakközépiskolákba, főiskolára. Növendékeink rendszeresen vesznek részt néptánc és zenei táborokban szakmai fejlődésük érdekében.

A művészetoktatás nem önmagáért való.  Célja a személyiség harmonikus fejlődésének kibontakoztatása a művészet eszközeinek segítségével.A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden növendék élje át a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma.

 

 

 

[1]Parlando 2011. 2. Apagyi Mária- Dr. Lantos Ferenc: Integratív, komplex művészeti nevelés